Soniboy honlapjára tévedtel!

Versek 3.

 




SZERETED-E A HAJNALT?




  Megkötözött ágyékomon
  Mikor hintalovak legelésznek
  És várlak fehér erdőkön
  Csillageső alatt
  Mikor homlokom földhadadhoz nyomom
  És bánatlevelek alá rejtőzöm
  Titokban keresni méhedben
  Saját halottamat

  Mikor sírva görcsölök egyre közelebb a maghoz
  Mikor szemem tükrében sem
  Hasonlítasz már magadhoz
  Mikor utoljára átkozok mindent, ami megcsalt
  Akkor meghalsz bennem
  S én benned meghalok
  És Te szemedből kifolyva az én könnyeimet
  Szárítják utánunk jövő hajnalok...


Külön köszönet
Hernádi Gyula úrnak.

1994
 





CSENDEM

H. M.-nak


Csendben egyedül
Fehér papírok előtt
Csak nézem a kezem
És emlékezem

Csendben
Vér folyik kezemben

És emlékezem

Csendben
Kereszt sebe a vállon

Most hát
Csendem
Mint koronám
A Te fejedre szálljon…




2003























HA VALAKI ÜTNI AKAR




  Megkaptál mindent
  Mit kaphat asszony
  Valaki más asszonya

  Szememből könnyet
  Már ne fakasszon
  Senki ostora

  De ha mégis
  Akkor keményen
  És bővivel mérje

  Nagyot üssön
  Ha ütni akar
  De előbb csókomat kérje




1994

























NÉHA ÚGY TŰNIK

H. M.-nak.


Szóltam erőset
Kiáltottam mikor kellett

Elmentem bárkivel
És bárki mellett

Néha megálltam
Néha a szemem játszott

Néha sírtam
Volt is hogy látszott

Néha szerettem
Néha szerettek


Néha akartalak
Néha nem tudtam ki vagy

Néha nem értettél
Néha nem is voltál

Egyszer elküldtelek
Elmentél

Most néha úgy tűnik
Csak kóboroltál…




2003
 






HA TŐLED ELJÖVÖK...

Édesanyámnak.


  Dalok szavak nélkül
  kezek
  mik simogatása örök
  védnek
  ha megyek

  ha Tőled eljövök

  könnyek
  szívemben nehéz kövek
  mert tudom
  hogy utánam nézel
  tudom hogy félsz

  tényleg csak Te tudsz így szeretni:
  "szeretni, ahol érsz"...




1999























HAJBA…

H. M.-nak.


Hajbakapva
Hajbakötve
Mindörökre

Hajbamártva
Hajbatépve
Megígérve

Hajbafutva
Hajbaszélbe
Nembeszélve

Hajbahalva
Hajbatörve
Megkötözve

Hajbatérdre
Hajbaoltva

Hajnalonként
Saját lábán ment
Istene csak tolta…


Szeretettel „magunknak” rólam
Belőled…Veled.

2003
 





AKÁRKI

Blankának.


Ha jössz akárki is lehetsz
Ha mész akárki vagy már

Ha velem vagy akárkivé leszek
Akárki sírhat ha tőled elmegyek

Senki nem tudja ki vagyok
Senki nem tudja ki vagy

Akárki látja nem hiszi
Akárki tudja
Senki nem hiszi

Pedig szeretlek
Pedig szeretek újra

Akárki vagy
Eltévedtél…


Erre az útra.








2004-12 24.
 





TEREK A KOROKBAN


Ritter Doronnak 
egy kiállítás megnyitójára.


Terek a korokban
A kor én vagyok

A tér talán másé
Egy anyáé, egy nagymamáé

Egy apáé 
Ki távolról figyel

Sétálok terek korok között
Szemem látja
Szívem érzi
A pillanatot, mit ellopok valamivel…








2004-10-09
 





MIT SZEMED NÉZ

Blankának.


Mit szemed néz
Az szeretnék lenni

Ha piros
Ha virág:
Szórni az illatom vissza Rád!









2004-11-25

 





OTT AHOL ÉN

Blankának.


Megremegtem belül
Mint Júdás soha
Mint talán Jézus
Végig

Értem ezalatt
Mint csillag
Földtől az égig

Megremegtem
Átszaladt rajtam a fény
Benne álltál
Egy pillanatra

Szorosan
Ott ahol én…









2004-12-03



















FAGYOTT MADÁR...

Fornet Karolinnak.


  Ült a Hold
  az ég szélén
  körben csilingeltek
  a hulló havak
  egy madár akkor röptében
  megfagyott
   
  szeresd magad
  és harangozzanak benned
  a szavak
  miket mondtam
  és mindazok

  miket merni kellet volna
   
  egy Holdról
  egy madárról
  egy Télről

  az igazat:
  hogy Te jutsz majd eszembe
  ha egyszer megemlékezem a szépről...




  2000
   
   
   
   
   













„CSALÓKA NAPFÉNY”

Simon Katalinnak.


  Reggel mikor
  kis verebek susognak még
  párkányokon halkan

  és csőrükkel
csak simogatják a harmatot
  és nem mernek nézni rám
   
mikor 
szárnyainkon még
ezer porcsillag táncol

  akkor eszembe jutsz
   
  és olyan utolsó az egész
  és olyan furcsán lassúnak látszol

  ahogy velem szembe futsz

  azon a nem létező mezőn
  azon a nem létező filmen

  hol már mindig látlak én
  kinek nem tud már hazudni a fény...


Külön köszönet
Nyikita Mihalkov úrnak.
Mindenért.

1999-2000
 





ÉN ÖRÖK SZERELMEM

Ady Endre
ÖRÖK HARC ÉS NÁSZ
c. verse után.


  Én szerelmesem nem látlak
  Fekete könnyeimből
  Mégis fehérnek mintázlak

  Én szerelmesem rossz voltam
  De keblemből a kardot
  Ím kivontam

  Én szerelmesem tudom, fájok Neked
  Szenvedünk s megtörünk
  Mert ugye örök a mi örökünk?




1994
 





VÁROK...




  Várok egy boldog csöndre
  egy szeretet-magányra
  várok egy napbarnított gyerekre
  egy vidám ősz hajú lányra
  várok egy apára
  várok egy anyára, ki megtipor
  ja és várok magamra

  álmodom hogy érkezem
  tűzbe-glóriába
  csak még nem tudom mikor...




1994
 





AZ ÉN KOPORSÓVIVŐM




  Angyalok tánca
  Ördögök éneke
  Kísérje koporsóm
  A dombra fel

  -ott halad Isten gyermeke-
  A Te válladon
  Mert ha nem kell
  Ott is Te dobjad el...




1994
 





MÍG PILÁTUS BESZÉL



Mindenem semmi
Szemem épp csak kék
Hallani nem fogok jobban

Legutol állok
Egy szomorú sorban

Semmi amit gyűjtök
Kék az ég is
És nem vígasztal

Nélkülem ürül
A terített asztal

Magammal beszélek
Idézek öröm hajakat
Nevet rajta a szél


Saját hegyem tetején
Szép kezem
Felismerhetetlen Magdalénát fest

Míg Pilátus beszél…








2004-12-10

 





REGGELI ELSŐ ÖT SOROD
/A TE FINOM CSENDED/
Selmeci Áginak.


Szemedben látni
Kezedben van

Válladon siet
Ajkadon pihen

Bennem erőt dobbant.








2005-07-19









 
 





VALAMI ÜNNEP

Selmeci Áginak.


Valami csengettyű
Pedig nincs is karácsony

Valami szív kinyúl a rácson

Valami halk suttogás
Hóban alvó nyomok

Valaki fázók kik boldogok



Valami ünnep
Békéje egy világnak

Születése egy rég halott királynak…









2005-07-21














   



SZERETEM A HAJNALT...




Szeretem a hajnalt, ha
  Hasad
  Szeretem a hajnalt, ha
  Kezed
  Szeretem a hajnalt, ha
  Szemed
  Szeretem a hajnalt, ha
  Közénk kúszik
  Szeretem, ha testeden
  Ha testemen résekbe talál
  És belülről kelt
  És belülről éget

  Szeretem a hajnalt
  Ha hasad
  És szeretlek hasonképp Téged...




2000























LÁTTALAK MEGINT




  Láttalak megint,
  szép vagy.
  S én röhögöm butaságom:
  szép nagy.




1995
 





MÉG TÉL ELŐTT



  Ha kezem fogod
  Fehérek lesznek a fák
  Még tél előtt

  Török egy madarat
  Egy fagyott ágról

  Felolvasztom
  Megénekeltetem

  Kezedre vele emlékezem…








2001


























AZ VAGY NEKEM…

Czakó Kálmánnak és feleségének
Fericsán Anitának.


Az vagy nekem mi szonett
virágok közt heverőnek
mi madárének bánatba tévedőnek
mi kulcs szíveket lezáróknak
mert szívembe rejtelek sok-sok ajtó mögé
hol én világom vár…

hová utánad kiáltani
már a Nélküled eltelő idő jár.









2001































KARÁCSONY
/CSAK GYERMEKKÉNT…/


De Goya von Gerendássy Ács Györgynek



Meztelenül született
Angyalok takarták védtelen testét
Egy anya simogatta
Míg Dávid világította az estét

Meztelenül születünk
Angyalok tekintete alatt
Ma a kisdedre emlékezik szívünk
Ami örökre gyermek maradt


Mert csak gyermekként
Élhetünk boldogan a földön

Hisz szomorú a férfi
Ki bűneinkért
Apja véres kardjába kell, hogy dőljön…









2002-12-24













TÖRTÉNETEM VAN




  Elég
  Ma éjjel bezárom az ajtót
  Fölveszem a zakómat
  Elteszem a verseket
  Melyek csak Rólad szólnak
  Hazudok, ha megkérdezik hol vagy
  S közben remegés rázza testemet

  /Oliverio Girondo/


  Elég
  Nekem elmúlt korok vendégei
  Már csak fejemen a hajak
  Falamon szárad az oltár szárnya
  Már csak álmomban simogatom Arcod
  Nappal összevágja a kezemet

  /Pál János Endre Jr./


Külön köszönet
A szív sötét oldala c. film
alkotóinak.

1996  
   




TAKARÓZZ BE JÓL !




  Nem vagy itt
  Nem látlak mikor márványt
  Faragok
  Nem énekelsz
  S én csak azt hallom
  Fülemben robbannak templomablakok

  Nem csókolsz
  Szám nem érez mást csak
  Füst ízű könnyeket
  Nem érzed a kínt, míg az égő lapok
  Elfelejtik a soha el nem múló éveket

  Nem vagy itt
  Én egyedül ítélkezem
  A romok fölött keserűn
  Küldök utolsó csókot az égnek

  Ha nem vagyok
  Takarózz be jól
  Nem tudom hogy melegít-e majd
  Ahogy odaátról nézlek...


Külön köszönet
Róth Miksa úrnak.

1996
 





FÉLTETTELEK
/ÁTKOZOTTAK/




  Nem lehettem ott
  Nem tudhattam róla
  átkozott a fény
  áldását ha átkozottra szórta

  megismerem a szomort
  bár hangod nagyon védte
  átkozott a Király
  bármiért ha lányát adta érte

  és átkozott vagyok magam
  régi ismerősöd
  mert átkoznom kell majd Aranyt
  ha kiderül
  Neked egy Cseh-vitéz a hősöd...








1997
 





EMLÉKEZEM...




  Emlékezem
  egy lány kezére
  egy mosolyára

  emlékszem meleg füvekre
  csendes odvas fákra

  keresztekre
  hirtelen növő anyákra

   

  Emlékszem minden sóhajt
  minden rendet
  emlékszem az üvöltést
  elsiratott szerelmet

  emlékszem a Te kezedre
  ahogy meztelen testem fogod
  szívedre hajtom a fejem...

  és nagy csendre emlékezem.




1998
 



   

KART-KARBAÖLTVE




  kart-karbaöltve
  csendet csendbefonva

  sétálunk dalolva
  felgyújtva kioltva

  cipekedünk pakolászunk
  rendbe-sorba

  gyáván halunk meg
  nem sikoltva.




1998
  





A HALÁL ROKONA

Ady Endrének.


  Én a halál
  Rokona vagyok
  Én nem szeretem
  A tűnő szerelmet
  Én nem szeretem megcsókolni
  Azt, aki elmegy

  Mert mind elmegy
  Mert szerelmet igazt
  Mind bennem talál
  És én hibáim ölik meg azt
  Mert nekem
  Tényleg rokonom a halál




1994
 





HIGGYEK…





Higgyek a csókban
Bízzak a hitben
 
Bízzak a hídban
Higgyek a vízben

Higgyem a szem igazát
Bízzam a sorsot a sorsra

Köves medret mossak 
Szelíden kavicsosra

Szeressek embert, fát, állatot
Szeresselek Téged

Csókod-hited
És mindazt mi belőle rajtam lészen

Kis falu vagyok
Annak is bolondja a legszélen …








2005-12-01
 

AHOGY KARÁCSONYFA ELŐTT…




  Ahogy a kőbe vájom fogam
  Ahogy az égbe török
  Ahogy a földbe temetkezem

  Ahogy a gyertyát gyújtom
  Ahogy szeretkezem
   
  Ahogy örömödre várok

  Ahogy templom kapujában
  Ahogy temető előtt
  Ahogy karácsonyfa előtt állok

  Úgy állj előttem
  Tisztán erősen
  Szemtől-szembe

  Így szeress
  Akár világgal perelve

  Mert én így szeretlek
   
  Kövek felett
  Egy felhő alatt
  Levelek közt
  Egy kicsi lángban
  Egy érintésben
  Egy sóhajtásban
  Egy döngő csöndben
Egy fenyőfa tetején

  Mit most Neked állítottunk
  Isten, a fia, meg én…







2005-12-24
 




A KORONÁT MEG VIGYE AZ ISTEN
/MERT MÁRIA VAGY/




Két kezem
Kitárom
Két lábam összeteszem
Koronás fejem meghajtom
Krisztust mintázok Neked

Mert Mária vagy
Királynak anyja
Kinek gyermekét vette
Gyermeke apja

Ki szült de nem bánta
Kinek könnyeit nem értették
Ki meghalt
És fájdalmát csak énekelték

Hát
Két kezem tied
Lábaimon új fiad járjon
A koronát meg vigye az Isten

Csak tövis
És már alvad a vér is rajta

Sajnos tetszeni fog Neki
Tudom
Hisz Isten Ő
Vidám játékos fajta…




2002

 

MÁSIK ISTEN 




  Nem voltam hideg
  láttam bár erdeink fagynak
  nem voltam tűz
  menedéke üldözött vadnak

  nem voltam szerelmes
  nem voltam csaló sem mágus
  bárhogy akartam mesélni
  mindig meghalt a gyufaárus

  semmi voltam és
  lettem karjaidban simogatás
  csók a leghosszabb pillanat
  és Te is bármi voltál
  szememben akkor
  egy másik Isten lettél

  Te már négy nap után megpihentél...


Külön köszönet
Noszlop községnek,
és mindannak, amit adott.

1998
 



ÁLOM TENYEREK 




  Álom-tenyerekbe
  álom-szögeket vernek
  álom-anyák kezei közt
  álom-krisztusok hevernek
  és álmos emberek
  álmodnának már maguknak
  Isten helyett valami mást
  mert Ez átaludta
  a feltámadást




1994
 



FŰ LESZEK...




  Hold Nap Csillag
  tudatlan fények
  mozdulatlan madarak
  szűz-öregek szépek
 
  Csillag Hold Nap
  fülledt meleg
  versek álmok versek
  búvóhelyek

  Nap Csillag Hold
  mindig a Földre törnek
  én majd egyszer fű leszek
  közepe egy legelőnek.




1998
 



A SZERELMES TOLVAJ




  Álmod nem zavarom
  Csendben
  Üres kézzel érkezem
   
  Melléd fekszem
  Halkan
  Csak álmodban vétkezek

  Gyorsan ébredek
  Voltam
  A szerelmes tolvaj

  Aludj csak
  Leszek még
  Leszek reggel a sóhaj...




1998
 





Ő AZ ISTEN




  Istenre haragszom
  majd ott a fekete sírban
  nem feküdt mellém soha
  mikor gyerek voltam
  és utána sírtam

  nem feküdt és nem
  simogat most sem
  álomba engem
  miért Ő az Isten
  ha sohase szerettem

   

  Apámra haragszom
  ott abban a sírban
  mert már tudom hogy miért volt
  hogy mindig helyette sírtam

  ott feküdt és védett
  a Sárkánytól engem
  legyen Ő az isten
  mert Ő a fia helyett halt meg
  saját művén

  vasbólfakereszten.




1995
 





HOSSZAN NÉZEK MAJD UTÁNAD




  Ha jössz, gyere nehéz cuccal
  Bőröndökkel megrakottan
  Ha jössz, gyere száraz szemmel
  Vakságból ébredőn

  Ha jössz, gyere üres szívvel
  Múltat temetőn

  Ha jössz én várlak
  Ha mész én eresztelek
  Szobámban majd gyertyát gyújtok
  Szerettelek, míg szabad volt

  A láng lassú füstbe táncol
  -utolsó szavad volt-

  És én majd hosszan nézek Utánad
  Tőlem semmit nem viszel:

  Azt nem bírná a hátad




1997

 





HA CSAK EGYSZER...




  Ha csak egyszer
  Egyszer jutnék el Hozzád
  Akkor egyszer álmom igaz volna

  Eltemetném magam
  Csoda-csókjaidba



  Ha csak egyszer
  Egyszer köszöntene minket a reggel
  Akkor titkot őrizne a Hold

  Ki egyszer Melletted ébredt
  Annak már egy halála volt




1997

 Kim Szakkat (1807-1863) hansi versei


I. Kim Szakkat (김삿갓) eredeti neve: Kim Pjongjon (김병연) volt. Egész életében vándorolt (pang-rang-si-in 放浪詩人 방랑시인’vándorköltő’). Ragadványnevét (szok-cshing 俗稱 속칭) az állandóan viselt nagykarimájú kalapjáról kapta (삿갓 szakkat ’esőtől védő bambuszkalap’). Ez kínai nyelvű változatban is előfordul: Kim Ip/Rip (金笠). A nevezetes fejfedőt állítólag azért hordta, hogy tekintetét (az alázat jeléül) soha ne vethesse az égre, s szégyenében mások elől eltakarhassa az arcát. Különös szokásának oka az volt, hogy nagyapja, Kim Ikszun (김익순) 1811-ben Szundzso (순조) király idején egy felkelés alkalmából gyávának bizonyult: megadta magát a király ellen lázadóknak. A felkelés bukása után kivégezték, vagyonát elkobozták s családtagjait állami rabszolgáknak nyilvánították. Menye azonban megszökött, s két fiúgyermekével szerény körülmények között élt a hegyekben. Csak felnőtt korukban tudták meg anyjuktól az igazságot (HA 1969: 1-2). Kim Szakkat alakja folkiorizálódott, számtalan történet, anekdota fűződik a nevéhez az egész Koreai-félszigeten. Verseit a szájhagyomány (口傳 구전 ku-dzson) őrizte meg, csak halála után gyűjtötték össze azokat. Sok olyan verset is neki tulajdonítanak, amelyet valószínűleg nem ő írt. Legidősebb fia születése után, húsz éves korában kezdett vándorolni. Három év múlva kis időre visszatért, ekkor fogant második fia, aki később háromszor eredt apja után, hogy visszacsábítsa őt a családhoz, de eredménytelenül; apja ugyanis elszökött tőle mindannyiszor (éjjel elsurrant a fogadóból, ahol megszálltak vagy út közben elment a szükségét végezni a mezőre és nem jött vissza). A költő többször járt szülőföldje környékén is, kérdezősködött anyja egészségi állapota felől, de nem látogatta meg. Vándorlásai kedvelt célpontja a legendás Gyémánthegység (金剛山 금강산 Küm-gáng-szán) volt, évente legalább egyszer (tavasszal vagy ősszel) ellátogatott oda.
Az alakjával kapcsolatos egyik jellemző anekdota: barátja megkérte, hogy készítsen a dolgozószobája bejáratához egy kínai nyelvű, költői hangulatú feliratot. Az elkészült mű így festett: 貴樂堂 귀락당 Kvi-rak-tang ’Nemes szórakozások háza’ A szó megfordítva viszont: tang-rak-kvi, amely koreaiul kiejtve (a hasonulást is figyelembe véve): 당나귀 tangnagvi, azaz koreaiul: ’szamár’. Verseiben is igen fontos szerepet játszik az ehhez hasonló - esetenként trágár – szójáték, a kínai és koreai olvasatban rejlő kétértelműség.
II. Költészetében a Tang-kori kínai versek modorában írt kínai nyelvű (venjen) hansi-versek (漢詩 한시 ’kínai vers’) dominálnak. A kínai eredetiben a verseknek nincs címük, ezt később, a fordítóktól kapták. A költemények zömére a humoros, szatirikus hangvétel a jellemző. A következő témákkal foglalkozott: 1. tájversek, 2. állatok (macska, tetű stb.), 3. jelentéktelennek vélt tárgyak, jelenségek (éjjeliedény, sétabot, a szalmakalapja, sütemény, árnyék), 4. szatíra (az ágyasság intézménye, lusta feleség), 5. együttérzés a szegényekkel, kirekesztettekkel (koldus, testi fogyatékos).

1. Öt szótagos csüe csü (七言絶句 칠언절구) versformában (rimképlete:xaxa)

서당내조지 書堂乃早至 szo-dáng-ne-cso-dzsi
방중개존물 房中皆尊物 páng-dzsung-ge-dcson-mul
생도제미십 生徒諸未十 szeng-do-dzé-mi-sip
선생래불알 先生來不謁 szon-szeng-re-pur-ál

A vers (klasszikus kínaiként értelmezett) fordítása:

Korán értem a falusi iskolába,
A bútorokat kitűnőnek találtam,
Kevesebb, mint tíz diák volt a teremben,
De a tanárukkal nem találkozhattam.

A vers (koreai szövegként értelmezett) fordítása. R. Rutt szemérmes angol átültetésében az obszcén szavakat latinul fogalmazta meg (RUTT : 1964: 82):

The schoolroom: membrum meum virile,
The furniture: mictus canis,
The pupils: matrem futuentes,
The teacher. orchis meus.

2. Hét szótagos csüe csü (七言絶句 칠언절구) versformában (rímképlete: xaxa)

沙白鷗白爾白白 사백구백이백백 szá-bek-ku-bek-i-bek-bek
不辯白沙輿白鷗 불변백사여백구 pul-pjon-bek-szá-jo-bek-ku
漁歌一聲忽飛去 어가일성홀비거 o-gá-il-szong-hol-bi-go
然後沙沙復鷗鷗 연후사사부구구 jon-hu-szá-szá-bu-gu-gu

Homok-fehér-sirály-fehér-te-fehér-fehér
Nem-különböztet-fehér-homok-tőle-fehér-sirály
Halász-dal-egy-hang-hirtelen-repül-megy
Olyan-után-homok-homok-ismét-sirály-sirály

A homok fehér, a sirály fehér, (mindkettő) fehér,
Nem lehet megkülönböztetni a fehér homokot a fehér sirálytól,
A halász dalának egyetlen (kezdő) hangja (hatására) a sirály elrepül,
Ezután a homok homok, a sirály megint sirály.

Te sand is white, the gull is white, both are white, so white;
I cannot tell the white sand from white gull.
But at one note of fisherman’s song, away it flies:
Now I see the sand is sand, and the gull is indeed a gull.

(Richard Rutt fordítása)

Műfordítás:

Fehér homok, fehér sirály: fehér minden;
Hol a sirály, hol a homok: nincsen határ.
Halászdal harsan, a sirály, huss, elrepül!
A homok újra homok, a sirály madár.

3. Hét szótagos lü si (七言律詩 칠언율시) vers (rímképlete: xaxaxaxa)

不知如姓不識名 부지여성불식명
何處靑山子故鄕 하처청산자고향
蠅侵腐腐喧朝日 승침부부훤조일
烏喚孤魂吊夕陽 오환고혼족석향
一尺短笻身後物 일척단공신후물
數升殘米乞時糧 수승잔미골시량
寄語前村濟子輩 기어전촌제자배
携來一簣掩風霜 휴래일궤엄풍상

Pu-dzsi-jo-szong-pul-sik-mjong
Há-csho-cshong-szán-dzá-go-hjáng
Szüng-cshim-bu-bu-hvon-dzso-il
O-hván-go-hon-dzsok-szok-jáng
Il-cshok-dán-gong-sin-hu-mul
Szu-szüng-dzán-mi-gol-si-rjáng
Ki-o-dzson-cshon-dzé-dzá-be
Hju-re-il-gvé-om-phung-száng

A szótagmorfémák szó szerinti fordítása (a vers később kapott címet):

A halott koldus

Nem-tud-milyen-családnév-nem-ismer-utónév
Milyen-hely-zöld-hegy-fia-ősi-vidék (szülőföld)
Légy-támad-rothadt-rothadt-zajos-reggel-nap
Madár-hív-magányos-lélek-elér-este-nap
Egy-láb-rövid-bot-test-után-holmi
Szám-tve (folyadék-mértékegység)-marad-rizs-kér (koldul)-étel
Folyamodik-mond-előtt-falu-mind-gyerek-csapat
Bír-jön (hoz)-egy-kosár (föld)-betakar-szél-dér

A nyelvtanilag helyes, pontos magyar fordítás:

A halott koldus

Nem ismerem a családneved, az utónevedet sem tudom,
Mely vidék kék hegyei a szülőhelyed?
Korán reggel legyek támadják rothadó testedet,
Az esti napkor károgó madarak (varjak) hívják magányos lelkedet,
Egy láb rövid bot, ami maradt utánad,
És a tarisznyádban egy kevés koldult rizs.
Szóltam a szomszéd falu gyerekeinek:
Hozzanak egy kosár földet és takarjanak be (vele), (mert) szél (lesz) és hideg.

A halott koldus

Ki tudja, hol terül szülőhelyed,
Nem ismerem neved, az apádat,
Varjak kárognak bűzös testeden,
Zöldes legyek lepik el a lábad.
Amott hever botod, néhány rizsszem;
Örökséged nézem: tarisznyádat,
Terítsetek rá földet, emberek,
Az éjjel fagy: öleld föld anyádat.


Irodalom

HA, TAE-HUNG (1969): The Life of a Rainhat Poet. Korean Cultural Series. Yonsei University Press: Seoul.
RUTT, RICHARD (1960): The Chinese Learning and Pleasures of a Country Scholar. Transactions of the Korea Branch of the Royal Asiatic Society. Vol. XXXVI. 1-100.
RUTT, RICHARD (1964): Kim Sakkat. Vagabond Poet. Transactions of the Korea Branch of the Royal Asiatic Society. Vol. XLI. Seoul. 59-87.
RUTT, RICHARD (1982): Kim Sakkat, the Popular Humorist. Humor in the Korean Literature. Seoul. 35-54.

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat